0
0
0
s2sdefault
Már hetek óta izgatottan készülődtek a nagy napra harmadikos diákjaink. Szeptember elejétől kezdve minden szombat reggel korán keltek, hogy a hét hatodik napján is „tanuljanak”. A bánhidai templomban közösen készültek Laci bácsival, István atyával és hittan tanárukkal, Zsuzsa nénivel elsőáldozásukra. Aztán október 5-én, egy napfényes, szép vasárnap reggelen hófehér ruhába öltözve, nyakukban kereszttel megérkeztek a Szent Mihály templomba az ünnepi szentmisére. Megszeppent, tágra nyílt, őszinte tekintetű apróságok töltötték meg az oltár előtti széksorokat. Néhány gyermek esetében kettős ünnep volt ez a nap, hiszen őket ekkor keresztelték meg. Az elsőáldozás után finom tízórai várta a boldogságtól sugárzó, vidám gyermeksereget a templom melletti Szent Ignác teremben. Jól esett mindenkinek a finom kakaó, sütemény és kalács, hiszen a reggeli ezen a vasárnapon a legtöbb háznál a tányéron maradt, mert az izgatott apróságoknak a mise előtt bizony nemigen volt étvágyuk.